- Az álom olyan valóság, amire csak te emlékszel - 
Szilveszter? Na, hol is kezdjem... Délután fél ötkor már föl is keltem annélkül, hogy bármilyen ötletem is lett volna arról, hogy mit csinálok majd este. Végül anyámnak eszébe jutott, hogy ilyenkor utcabálok vannak. Némi ide-oda telefonálgatás után megszületett a végleges terv: kilenckor találkozunk a Zsuzsival a Moszkván és megnézzük, mi van a Nyugatinál, az Oktogonon és a Blahán. A Blahán éjfélkor kezdődött a Padödő koncert, azt inkább nem vártuk meg. Az Oktogonon dj-k kevertek jó szar zenét(de legalább tudtunk venni ördögszarvakat;o)), ráadásul ott volt a legdurvább a petárdázás, tisztára, mint egy háborús övezetben...Két barom egy üres peszgősüvegbe dobta a petárdát. Szerencsére, nem sérült meg senki. A Zsuzsinak a hajába is dobott egyet pár csaj. Útközben megálltunk nézni, ahogy pár pasi meg csaj égő vackokkal dobálózik. Láncon függő golyókkal, két végén égő hosszú bottal, és volt egy rasztás, hajú srác, aki három, zöld(!) lánggal égő, buzogánnyal szórakozott. Az volt a legjobb, mert látszott, hogy élvezi. 22 40-től éjfélig a Nyugatinál voltunk Sogarloaf koncerten. Tök jó volt, bár elég kevés saját számot játszottak, emiatt viszont senki nem indult előnnyel. A börön ablakába rockosított változatát élveztük legjobban:o)Visszaszámolás viszont nem volt, aki kár, így mi tartottunk egyet utána csak úgy. A Himnuszt viszont végignevettem. Sajnálom, de attól mindig nevethetnékem lesz, ráadásul a Zsuzsival arról beszéltünk előtte, hogy vajon, hogy néz ki a Himnusz a Zsoltéknák lévő buliban. Amikor elkezdték játszani, én már kis híján nevettem, a Zsuzsi meg elkezdte imitálni, azt már nem lehetett kibíni. Aztán később, már nem is tudom miért, elkezdtük (halkan ugyan) skandálni, amiket a fiúk szoktak, kezdve a "Megölnek egy tapírt"-tal, a "Lopott az ingem"-en át az utálunk szar Romániáig minden volt, bár a röhögéstől szinte már mi se értettük magunkat. Hazafelé összefutottunk néhány lökött külföldivel. Először pár olasz kérdezte meg angolul (ha minden igaz), hogy merre van valami diszko, viszont a választ már nem érttették. Aki hülye... Később két pasi kívánt happy new yeart és adott három puszi egy nagy ölelés kíséretében, mi meg csak néztünk. Persze viszontkívántuk. Aztán egyikük elkezdett faggatni, hogy, mit akarunk az új évre. Erre nem tudtunk mit mondani, ő meg nem akarta elhinni. De hát muszáj volt neki. Utána megpróbálkozott azzal, hogy mondjuk egy jópasi jó lenne-e. Vállvonogatva közöltük, hogy aha,mire rámutatott a haverjára, hogy tessék. Elfordult és azt hajtogatta, hogy ő most nem lát minket. Így sikerült a saját haverját is zavarba hoznia. Miután nem csináltunk semmit, nekitámaszkodott egy tűzcsapnak, és megpróbált rávenni, hogy úgy kívánjak neki boldog új évet, mint egy idióta: széttárt karokkal, a fél lábam felemelve, egyszóval érzelemdúsan. Hmm... Nem jött be. Ezért elköszöntek (három puszi, ölelés). Mi meg jöttünk haza. B,Ú.É.K. 2005!
